- A tábláknál álltam, s azon tanakodtam, kit hívjak ki elsőnek. A közrendűek között éppen akkor küzdött Derek, s az a gerinctelen kurafi, Morein Agregas. Akkor még nem tudtuk, hogy miféle szabálytalanság történt, csak a viadal végén derült rá fény, mikor Clide visszatámogatta a sátorhoz a súlyos karsérülést szenvedett Dereket. Eldöntöttem, hogy kihívom az egyik rivális lovagrend benevezett tagját, Solomon Skyet. Rákötöttem a nevezőkopjára rendcímeres kendőmet, majd visszaindultam a sátramhoz, hogy a viadal előtt pihenjek egy keveset. Legnagyobb meglepetésemre téged találtalak a sátor környékén lődörögni. Megálltam mögötted és rád köszöntem…

Erick Veirmore hangja erőteljesen csendült fel a látszólag céltalanul leselkedő, szőke hajú lány háta mögött.
- Cryess, Cygnus!
A lány összerezzent. Megfordult tengelye körül és egy gyerekes nyelvnyújtással jutalmazta rendtársa ijesztgetését.
- Nem szép dolog megrémiszteni, Erick! Tudhatnád.
- Nem szép dolog leskelődni sem. - kontrázott rá a férfi, mire Cygnus elnevette magát. Közelebb lépett Erickhez, lábujjhegyre állva egy puszit helyezett köszönésképp a férfi arcára.
- Cryess, bajnok! - kacsintott rá. Erick megköszörülte a torkát.
- Ne igyunk előre a medve bőrére. Még csak egy küzdelmet nyertem meg.
- Naná, de azt hogy! Lesodortad a lóról, mintha csak egy bogarat pöccintettél volna arrébb.
- Ne túlozz! - nevetett fel a férfi. Mint mindig, most is felszabadulttá vált Cygnus társaságában. Átkarolta a nála egy fejjel alacsonyabb lány vállát, majd elindult, hogy az egyik közeli fa felé vezesse rendtársnőjét. Letelepedett a fűbe, intett Cygnusnak, hogy csatlakozzon ő is. Mikor a lány is letelepedett, Erick folytatta a beszédet.
- Andorion méltó ellenfél volt, nem tűnt olyan egyszerűnek az, hogy kiüssem a nyeregből. Persze lehet, hogy ez a nézőtérről másmilyennek látszott. Apropó küzdelem! A tanácsodat szeretném kérni. Te, mint a Pengetáncosok vezetője milyen taktikát javasolnál Solomon Skye esetében? Nekem sajnos nem volt módon végignézni az előző küzdelmét, de úgy tudom, hogy te és Clide kint voltatok a viadalon. Mivel tudnám meglepni annyira, hogy kiessen a szerepéből?
Cygnus bólintott. Hátát a fa törzsének vetve helyezkedett el, kinyújtotta mindkét lábát, majd a jobbat bokában keresztbetette a bal fölött. Oldalasan tekintett rá a mellette ülo Erickre. Már épp válaszolt volna, amikor reszelős férfihang szólalt meg tőlük nem olyan messze. Derek Khren te Gar állt tőlük úgy másfél méternyire. Jobb lábát az előtte elterülő farönkre tette, bal kezét kissé hátrébb húzva tartotta, ne legyen szem előtt. Ha Clide meglátná, hogy friss kötésével felszerelkezve kódorog, biztosan leszedné a fejét, pedig nyugodt természetű embernek ismerte meg a kovácsot.
- Egy csokor virággal, esetleg? Az biztosan levenné a lábáról.
A mondat hallatán Cygnus elnevette magát. Lelki szemei előtt megjelent a kép, amint Erick egy csokor virágot nyújt ás a Vörös Pegazus Lovagrend tagjának a küzdelem előtt.
- Na attól garantáltan meglepődne, ez igaz! - jegyezte meg kuncogva. - Cryess, Derek!
- Cryess, Cygnus! Erick! Ugye nem valami fontos beszélgetést zavartam meg?
Cygnus sanda oldalpillantást vetett Erickre. A beszélgetés fontos volt ugyan számára, de Derek tulajdonképpen nem zavart meg semmit. Igazából neki minden egyes beszélgetés fontos volt, amit Erickkel folytatott, témától függetlenül.
- Cryess! - köszönt végül Erick is, s megválaszolta a kérdést Cygnus helyett. - Nem zavarsz, barátom, gyere! Csatlakozz hozzánk! - mutatott helyet körükben a füvön a férfinek. Cygnus mindeközben a Derek karját takaró kötést figyelte. Sajnálatos módon nem lehetett jelen a közrendűek küzdelmein, így nem tudta, hogyan sérült meg Derek, de úgy hallotta, hogy igen súlyos a bal felkarját ért sérülés. Főleg abból kifolyólag, hogy Derek a bal kezével forgatta a kardot, ellentétben rendtársai többségével.
- Neked nem pihenni kellene? - tette fel a kérdést, mire Derek elhúzta a száját.
- Ne gyere nekem te is azzal, hogy feküdjek és pihentessem a karom! Lindsie már épp eléggé az agyamra ment ezzel!
Cygnus úgy érezte, hogy fejbe kólintották egy hatalmas husánggal. Sértődötten ráöltötte nyelvét Derekre, majd tüntetőleg elfordult tőle, s Erick felé tekintgetett.
- Látod milyen hálátlan a cimborád? Az emberlánya aggódik érte, ő meg leforráz egy csípőből odavágott mondattal! Képzelem hogy viselkedhetett Lindsievel is!
Erick nem nagyon tudta, hogy ki mellé álljon a szópárbajban. Fontos volt számára Derek barátsága, de Cygnusé is. Sőt, a lányhoz mintha több érzelem fűzte volna, mint puszta barátság, de ezt sem magának, sem másnak nem vallotta volna be. Apró sóhajjal kísérten szólalt meg végül.
- Lindsie elég harcias, nem féltem én az ő hamvas lelkét Derek barátunk érdes modorától! - mosolygott rá Cygnusra, majd ugyanezzel a mosollyal fordult Derek felé. - Ellenben a hölgynek.. - bökött fejével Cygnus felé - ..igaza van. Aggódni csak szabad, nem?
- De, persze, szabad! - felelt Derek szemforgatva. Letelepedett a kettőssel szemben a fűbe. Úgy helyezkedett, hogy ne kelljen sokat forgolódnia, akármelyikükhöz is akarjon szólni. - Csak épp nem muszáj. Élek, téma lezárva! - jelentette ki határozottan. Nem kért a sajnálatból, épp eléggé aggódott ő maga amiatt, hogy vajon valaha fogja-e tudni használni karját bármire, nem csak kardforgatásra. A seb túl mély volt, s még Clide - aki értett valamit a felcsermesterséghez - is azt mondta, hogy veszélyes a sérülés, nem csak az örökké aggódó, kedves Lindsie traktálta ezzel.
- Jól van, jól van! Nehogy felszívd magad. - kezdett ingerkedésbe Cygnus pimaszul, miközben Derekről Erickre, Erickről Derekre fordította tekintetét. - Van ötletük a kedves uraknak a napra vonatkozó további cselekvésre?
- Javaslom vesézzük ki a tegnap este történteket. - jegyezte meg Derek nem titkolt piszkálódásnak szánva. Erickre vigyorgott, amitől a másik férfi dühösen összevonta szemöldökét. Nem kívánta volna Cygnus előtt kiteregetni az előző este történéseit. Kifejezetten örült neki, hogy a lány nem volt jelen. Igyekezett elmismásolni a dolgot, de Cygnus úgy csapott le a témára, mint gyöngytyúk a nyálkás takonyra.
- Nocsak, nocsak! Mi olyan izgalmas a tegnap estében, hogy kivesézésre szorul?
Kérdőn tekintett Erickre, bár sejtette, hogy a kérdésére választ Derektől fog kapni. Nem is kellett soká várnia arra, hogy kíváncsiságát kielégítsék rendtársa szavai.
- Ericknek udvarlónője akadt. - jegyezte meg Derek kaján vigyorral. Az emlegetett Erick legszívesebben oldalba vágta volna barátját, de erre sem a szituáció nem adott lehetőséget, sem a lélek nem vitte rá, elvégre egy sebesültet nem illik ütlegelni.
Cygnusnak a mondat hallatán elkerekedtek szemei. Nem igazán örült ennek a kijelentésnek, hiába, hogy csak barátok voltak Erickkel. - Hogy mi? Mármint.. - enyhén elpirulva folytatta tovább, próbálta kimosni magát a méltatlan meglepettségből, s közben reménykedett, hogy pirulását egyik fél sem vette észre. - ..ki a szerencsés, aki szemet vetett a mi bajnokunkra?
Ezúttal Ericken volt a sor, hogy zavartan torokköszörüljön.
- Mondtam már, Cyg, hogy ne igyunk előre a medve bőrére. - A lány sürgető pillantására válaszul kinyögte az előző esti hölgyemény nevét. - Ashlee Melodion.
- Ashlee? Szép neve van.. - ~Hogy fulladna meg!~ - És, csinos a hölgy? Tetszik neked?
Lelkesen igyekezett kérdezgetni, puszta baráti érdeklodésbol, de legbelül mintha felütötte volna fejét benne a zöldszemű szörnyeteg.
- Nos, igen.. Ashlee igazán szép nő, de ezzel nincs egyedül. - mosolygott rá Erick a mellette ülo lányra, majd azonnal el is kapta tekintetét. Ezzel csak annyit ért el, hogy Cygnus nem értette a célzást, mely rá vonatkozott, pedig az elfordulással csupán csak annyi lett volna a szándéka, hogy ne hozza zavarba beszélgetőtársát.
- Sok szép nő van.. - folytatta, már amolyan minden mindegy alapon - ..némelyik szép is és okos is. De kapcsolatra nem vágyom Ashleevel. A záloga viszont..
Erick mondta volna tovább is, de Cygnus csodálkozóan elkerekedett szemei láttán Dereknek is beleszólhatnékja támadt. Nevetve megpaskolta Erick vállát ép kezével.
- Nos, barátom, azt hiszem, hogy Cygnusnak a zálogot még nem emlegettük.
- Hát nem! - morrant fel a lány. - Ideje lenne most már, hogyha normálisan elmesélnétek a tegnap estét, mert így semmit sem értek azon kívül, hogy Erickre lecsapott egy csinos, Ashlee nevű nő, aki ráadásul még tetszik is neki.
A hadarás és a mérges felhang Cygnus beszédében arra késztette Dereket, hogy ismét elnevesse magát.
- Csak nem féltékeny a kicsike? - nézett Erickre, miközben kérdezett, de egyértelmű volt, hogy a kérdés színtiszta provokáció, mely Cygnusnak szól. Célt is ér vele, a lány a füle hegyéig elvörösödött Eddig nem is gondolta végig, hogy miért lett olyan dühös az Ashlee dologtól. Talán tényleg féltékeny lenne? Nem, nem valószínű.
- Szó se róla! - kérte ki magának, még mielőtt Erick válaszolhatott volna Dereknek. - Egyszerűen csak arról van szó, hogy nem szeretem, ha ki vagyok rekesztve! Azért, mert tegnap az újoncoknak tartottam edzést késő estig, még nem törvényszerű, hogy minden izgalomról lemaradjak!
- Ejnye-ejnye, milyen kis türelmetlen! - folytatta a piszkálódást Derek, de Erick rosszalló ciccegése belé rekesztette a további szavakat. Ránézett barátjára. Tekintetében értetlenség villogott, nem nagyon tudott mit kezdeni a pimaszságnak véget vető, hangbéli megmozdulással.
- Csak nem valami rosszat mondtam? - tette fel végül a kérdést, mikor már elunta, hogy mindhárman némaságba süllyedtek.
- Nem. - vágta rá Erick némi tétovázás után. - Egyszerűen csak úgy gondolom nem szekálni kellene Cygnust, hanem elmondani neki, amire kíváncsi és akkor talán nem lenne így felháborodva.
Cygnus arca paradicsomszínűvé változott. Dühösen felfújta magát, Erickre pedig ismét ráöltötte a nyelvét.
- Nem vagyok felháborodva!
Erick kicsit a lelkébe gázolt és azt akarta, hogy ezt érezze a férfi is. Tüntetőleg elfordult két rendtársától, felállt a földtől, s pár lépést távolodott Erickéktől.
- Tudjátok mit? Nem is érdekel. Egy szép nő záloga miatt Ericknek nyerni kell, de ez természetes, hisz amúgy is nyerne. A szép nő neve Ashlee és tegnap ismertétek meg. Ennyi információ nekem épp elég! - ~Untig elég..~
- Ahogy gondolod, Cygnus! De aztán nehogy azzal jelentkezz Clidenál, hogy a kíváncsiság egy hatalmas lyukat fúrt az oldaladba. - döfött még egy utolsót Derek, majd Erickhez fordult, s a viadal eddigi küzdelmeire terelte a szót. Cygnus felkelt a fa alól, elköszönt a kettőstől és távozott a helyszínről.