Derek kissé ügyetlenül mozgott a számára idegen közegben. Soha eleddig nem járt még a Veirmore házaspár szobájában, s beteget sem ápolt túl gyakran, legalábbis olyas valakit nem, akihez több kötötte puszta bajtársi együttérzésnél. Cygnushoz viszont tényleg több fűzte, évek óta tartó barátság, s talán egy kicsit más is, bár erről a másról eleddig nem nyilatkozott. Pedig ha akkor, sok évvel ezelőtt ott a pataknál nem lett volna olyan, amilyen, talán minden máshogyan alakul.
- Furcsa egy nap volt az, annyi bizonyos. - kezdett beszédbe, miközben a vizes borogatást cserélte Cygnus homlokán. Végül leült az ágy mellé húzott székre, s folytatta mondandóját.
- Olyan oldaladról mutatkoztál meg, amilyennek addig soha nem láttalak. Ashlee fürdőzős ötlete is igencsak meglepett. Emlékszel arra az estre, igaz?

Ashlee szégyenlősen megköszörülte torkát. Elég ideje ácsorogtak már a Creyliniták sátrainál, idejét érezte annak, hogy elinduljanak valamerre, hiszen a mai napra már nincs több küzdelem.
- Arra gondoltam... van itt nem messze egy patak… khm… fürödhetnénk. - ajánlotta végül.
- Fürdés?
Derek vigyorogva nézett a két nőre.
- Én nem vagyok szívbajos, ha esti fürdőről van szó, és talán Erick sem, de hölgyeim, azt ugye elárulják, hogy is gondolják a dolgot? Valamit hagyva, vagy merészen?
Cygnus lelkesen rábólintott a fürdő dolgára, s már indult is, amikor meghallotta egyik rendtársa megjegyzését. Elkerekedett szemekkel meredt Derekre. Nem bírta megállni cselekvés és szó nélkül a hallottakat. Lábujjhegyre állva egy jól irányzott mozdulattal tarkón hajította a férfit. Jobbnak látta, ha Derek figyelmét felhívja arra, hogy nem szólt "jót". Bár ez a nyelvnyújtásából is kiderült.
- Merészkedjen az, akinek a nagyanyja Kígyóligeten táncosnő! - jegyezte meg pimaszul. Mondott volna még valamit, de Derek válasz-cselekedetei benne rekesztették a szót egy időre.
A férfi nem hagyta megtorlatlan a mozdulatot, és elkapva Cyg szemtelen kezét megpördítette, két karját pedig maga előtt lefogva húzta mellkasához, hogy ne tudjon kapálózni.
- Nanana! Nem csapkod a kis törpe, mert az lesz a vége, hogy ruhástól megy a vízbe!
Játékos fenyegetőzése mosolyt csalt mind Erick, mind Ashlee arcára. A nő viszont, nembéli szolidaritásból mégis szólásra emelkedett.
- Kukkoló. - kuncogta az orra alá. - Megérdemelted azt a taslit! Még hogy merészkedés!
Derek két kezével még mindig Cyg két karját fogta le, Ashlee válaszát hallva felnevetett.
- Hogy én kukkoló? Hölgyem, ez hatalmas sértés, én csak megkérdeztem a nyilvánvalót, hisz nem tudhatom, hogyan is gondolják önök, hölgyek a dolgot. Szégyenlősség terén Erick barátunk nevében nem nyilatkozhatom, ha önöket nem zavarja a dolog, hogy két, ruhátlan férfival kéne fürödni... - függőben hagyta a mondatot, míg hatásszünetet tartott. Erickre pillantott Cygnus feje fölül.
- Erick, ne most kukulj meg! Segíthetnél egy kukkolósággal megvádolt bajtársadnak megvédeni a becsületét!
Cygnus mocorogni kezdett Derek karjai közt. A férfi csipkelődve lejjebb hajolt, s a fülébe súgta.
- Nem mozogni, figyelek ám! - szorosabban fogta Cygnust, de azért nem annyira, hogy a lánynak fájjon a mozdulat, csak annyira, hogy a két karját sehogyan se tudja használni.
- Mondtam már, hogy nem vagyok törpe! - szájalt Cygnus. A mozgolódást abbahagyta, de azért esze ágában sem volt elnémulni. - Nem ártana elindulni, azért. Így a legkevésbé sem tudok haladni! - végül vigyorogni kezdett és még azt is  hozzátette, amit egy belső kisdémon dübörgött agyában.
- Hacsak nem akarsz cipelni, akkor kénytelen leszel elengedni..
- Csak abban az esetben engedlek el, ha nem csapkodsz össze-vissza! - Jelentette ki Derek ellentmondást nem tűrően. Gyanakvó pillantással mérte végig Cygnust, nem volt benne biztos, hogy ha elengedi, nem kap még egyet a tarkójára.
- Arról pedig ne is álmodj, hogy egészen a patakig cipelni foglak! Mire való a két lábad? Szépen lesétálsz velünk, és végig előttem fogsz menni, kishölgy.  Nem, mintha nem bíznék benned. - Direkt elnyújtotta  a mondat végét, s ebből érezhető volt, hogy provokálni kívánja rendtársnőjét. Hölgyeim, csak önök után, és majd ott kiderül, mennyire bátrak!
Derek maga elé intve engedte előre Ashleet és Cygnust, utóbbit a biztonság kedvéért, hiszen szemmel kívánta tartani a csapkodó kezeit.
Erick csak csendesen somolyogva figyelte a jelenetet, némaságba burkolódzott, nem nagyon volt mihez hozzászólnia. Csak akkor nyitotta szóra ajkait, amikor már mindannyian elindultak a patak felé. Mondandója egy régebben elhangzott mondatra volt reflektálás.
- Én nem vagyok szégyenlős. És nem is hiszem hogy okom lenne rá. - jegyezte meg áldicsekvőn, nevetve reagálva dologra.
- Hanem Derek, jó is, hogy elengedted Cygnust. Ha a dolgok úgy vannak ahogy mondod, akkor nem lett volna jó, ha meggátolod Cygnust a vetkőzésben.
Rendtársainak összekacsintását Cygnus nem láthatta, hiszen előttük haladt, de a fülei azért nem voltak csukva.  Egyelőre nem reagált semmit, várta, hogy Derek is hozzászóljon a témához és akkor a két férfit egyszerre tudja majd letorkollni.
- Nincs olyan erő, amivel én meggátolnám a drága Cyg mutatványát! Sót, Ashlee kisasszonyról se feledkezzünk meg! Még jobb, ha egy hölgy vetkőzése helyett már mindjárt kettőt néz végig a férfiember, nemde?
- Nézzenek oda! - csapott le Cygnus az elé dobott csontra. Ashlee felé fordulva beszélt, mintha a nőhöz intézné csak szavait, de mindannyian tudták, hogy Erick és Derek epéskedésének szólnak megjegyzései.
- Az urakból előtört a lovagiatlanság. Azt hiszik, hogy nem vagyunk többek egy-egy nézegetni való festménynél. Felháborító, nem igaz, Ashlee?
- De bizony az! - vágta rá a nő. Hosszan húzták még ezt a beszélgetést, egészen addig, míg a fák közül kiérve a patak csillámló vizénél meg nem torpantak. Ashlee amilyen gyorsan csak tudott, megszabadult a bakancsától, majd egyetlen pillanatig hezitálva kibújt a nadrágjából is. Felemelte egy kicsit az ing alját, majd alul a gomboknál, csomóra kötötte, így alkotva belőle valami melltartó félét. Hátra sem pillantva egyetlen határozott lépéssel indult a vízbe. Mikor térdig ért, hangos csobbanással tűnt el. Mikor újra felbukott a felszínre, kikiáltott a parton levőknek.
- No, mégsem csábít benneteket a víz?
Cygnus a fűben ült eddigre,s csizmáinak kifűzésével foglalatoskodott. Lehúzta mindkettőt, s maga mögé tette őket, hogy elég távolságra legyenek a víztől. Nem akarta eláztatni, a bőrnek nem tesz túl jót a víz és nem is volt olyan meleg, hogy vizes csizmában akarjon majd hazacaplatni.  A nadrágját összefűző szíjjal babrált, mikor meghallotta Ashlee kiáltását.
- Ahogy elnézem, ketten leszünk csak a vízben! - kiáltotta vissza, szavait provokálásnak szánva a két férfi részére. Kioldotta a fűzőket nadrágján, s gyorsan letornázta magáról a ruhadarabot. Alsóneműje cseppet sem különbözött az úszáshoz használható bugyiktól a melltartó hiánya azonban némi kétellyel töltötte el. Ha leveszi blúzát, akkor bizony fedetlen keblekkel fog ácsorogni a parton, ami annyira nem szerencsés választás, így inkább magán hagyta a blúzt egyelőre, s térdig gázolt a vízbe. Amikor már megfelelőnek ítélte a távolságot, kigombolta magán a darabot, s kihajította a partra. Ezzel egy időben pedig villám gyorsan víz alá merült, ezzel elkerülve a magamutogatást.
Derek két tenyerét összedörzsölve kacsintott a két lányra, egy mozdulattal lekapva magáról a fehér inget és csizmáit, csak a nadrág, és a nyakában lévő bőrszíjon függő medál maradt egyelőre rajta. Bal karját most nem takarta a kötés, már gyógyult, és egy kis levegőzés is jót tett neki, már csak a hosszú seb árulkodott arról, mi is történt korábban. Bal felkarjára egy kitárt szárnyú, tűzzel körülvett griffmadár volt tetoválva.
- Nocsak, a két hölgy gyors, mint a villám! - jegyezte meg ajkait lebiggyesztve, majd lemondó sóhajjal fordult Erick felé.
- Kénytelenek leszünk majd kifelé menetben megszemlélni a hölgyek idomait!
Tudta jól, hogy szemtelensége nem illő, s nem fog jó fényben fürödni ettől Cygnus és Ashlee előtt, de nem nagyon izgatta magát rajta. Úgy, ahogy azon sem, hogy Erik a füle botját sem mozgatta a piszkálódásra. Lekötötte figyelmét valami egészen más. Thelonir nevű apródjának érkezése.
A fürdőzés hosszúra nyúlt, s cseppet sem maradt olyan felhőtlen, mint amilyen az elején leledzett a hangulat. Cygnus és Ashlee összeszólalkoztak valamin, s amint Erick ki akarta békíteni a feleket, elszabadult a pokol. Valahol ott kezdődött az egész, hogy Ashlee rábízta egy titkát Cygnusra, de a titok nem maradt leplezetlenül. A rövid ismeretség nem volt elég ahhoz, hogy tudják: mit tart a másik kínosnak. Cygnus - akkor még puszta jó szándékból - Erick felé terelte Ashleet, mondván “jó az, hogyha kettesben vannak egymással”. Ahelyett, hogy valami köszönetteljes pillantást kapott volna, Ashlee szó szerint rátámadt, s a jelenetet mind Derek, mind Erick értetlenül szemlélte.
- Álszent vagy! - vágta oda Ashlee Cygnusnak a nem épp hízelgő szavakat. A szőke hajú lány meglepetten kerekítette el szemeit.
- Álszent lennék? Komolyan azt hiszed, hogy az egészet azért csináltam, mert le akartam a kezedről csapni Ericket? Ennyire még te sem lehetsz értetlen! Én csak azt akartam, hogy tisztázzátok. Magatok között. Mégis hogy jövök én a képbe? Kérdeztél, válaszoltam. Azt hiszem, hogy egyértelmű volt. Ezek szerint nem.. na de ha már így belekezdtem.. - levegővételnyi szünetet tartott, majd félig Erickhez fordulva folytatta. - Nem akarok senkitől semmit. Egyáltalán azt sem tudom, hogy mit kellene figyelembe vennem, vagy mit nem. Neked tetszik Erick, ő viszont nem akar feleséget. Mondjuk nem értem, hogy a feleség és a barátság között miért nincs középút, de ez az ő dolga. Igen, talán megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha nem csak barátok lennénk. Nagy dolog! Teljesen normális, hogy az eszembe jutott. Én legalább nem kenyereztem le holmi zálogokkal teljesen ismeretlenül. Tudod, Ashlee, csalódtam benned! Azt hittem, hogy értelmesebben fel fogod fogni a dolgokat..
Cygnus kissé kínosnak érezte, hogy majdnem fennhangon vágja Erick és a lány képébe mindezeket, de most már nem volt hátraarc. Kibújt bőréből, úgy viselkedett, ahogy még soha. Folytatta, hát amit elkezdett, minden mindegy alapon. Ennél nagyobb sültmadarat nem is csinálhatott már magából.
- Viszont ha nagyon tudni akarod, nem Erick az egyetlen, akivel kapcsolatban ilyen szituációban megfordult a fejemben egy, s más. De tudod mit? Vidd, isten hírével! Veled ellentétben nekem nem esik nehezemre elfogadni, hogy vagy egy nagyon jó barátom a személyében. Ennyi épp elég!
Cygnus egy lépést hátrált, elfordult Ashleetől. Egy pillanatra megfordult a fejében, hogy minden szó nélkül távozik, de a kisördög nem hagyta, hogy elmeneküljön. Túl egyszerű lett volna. Most már úgyis teljesen mindegy volt, tehetett olyat, amit soha nem tett volna meg nyugodtabb lelkiállapotok között. Csapongó volt, meglehetősen.
Fél szemmel Derekre pillantott, mintha mérlegelné a dolgokat, majd tekintete újra a sértett kettősre siklott. Gondolkodás nélkül lépett oda Derekhez, semmit nem szólt, csak lábujjhegyre állva egy puszit nyomott a férfi arcára. Az már csak a véletlen műve volt, hogy majdnem szájra sikeredett. Nem mérte fel rendesen az "irányt", de nem is érdekelt. Túl volt azon, hogy bármi miatt kellemetlenül és kínosan érezze magát. Akkor nem érdekelte, hogy majd ha tiszta fejjel visszagondol tettére, mennyire fogja kínosan érezni magát.
- Ajándékba, amiért legalább te nem sértődtél meg rám. - fűzte hozzá magyarázatképp, akvamarin tekintetét Derekébe fúrva. Nem tudta - vagy nem akarta - észrevenni a szürke szemekben villódzó értetlenséggel vegyített örömöt. - Ja, és jelzésképpen Ashlee kisasszonynak.. - folytatta a nő felé fordulva - ..hogy nincs miért féltenie tőlem áldozati bárányát, nem fogok lecsapni rá.
Ennyiben maradt a beszéddel, fogta magát, sarkon fordult és távozott a helyszínről. Derek még sokáig nézett Cygnus után, majd mikor már úgy érezte, hogy lecsillapodott a feszültség, Erickhez fordult:
- Keresünk egy sörsátrat, barátom? Le kell öblítenem ezt az estét, különben megfekszi a gyomromat, s úgy érzem ezzel te sem vagy másként!
Igyekezett humorosra venni a figurát, úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Soha többé nem hozta szóba azt a majdnem-csókot, de hosszú ideig égett arcán Cygnus ajkainak nyoma.

Derek megérintette szája szegletében a pontot, ahová hosszú évekkel ezelőtt Cygnus azon az estén a puszit helyezte.
- Ami azt illeti, még most is ég. - szólt, de már csak a fáradtság beszélt belőle. Feje lehajlott, s elaludt Cygnus kezét fogva fél kézzel.